Egy szép őszi napon kirándultunk egyet a Duna parton. Dorka talált néhány apró csigaházat, és a kezembe adta őket. Azt mondta nem kellenek, de én sajnáltam ledobni a földre, olyan édes kis picikék, ezért inkább szedtem még hozzá egy maréknyit. Akkor még nem tudtam mire fogom felhasználni. Úton hazafelé azonban eszembe jutott, hogy tökéletes ajándékot készítünk belőle sógoromnak, aki szereti a csigákat. Így is lett. Dorka ragasztotta a papír részeket, Ambrus a csigaházakat, és ő rajzolta meg a nap sugarát.
Egy képkeretből kivettem az üveget, és anélkül helyeztem bele a képet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése