Régóta motoszkált bennem a vágy, hogy egyszer csipkebogyó lekvárt készítsek 🌹. Valahogy mindig is vonzott, de ezidáig nem jött el a megfelelő pillanat. Bár Budapest peremén, egy erdő mellett lakunk, a környéken nem láttam még csipkebogyó bokrot. Peidg az erdőben is rendszeres látogató vagyok.
Az elmúlt hétvégén a gyönyörű, enyhe őszi szombaton nekiindultunk egy rövid kirándulásnak a férjemmel. A Római-part és a Lupa-tó környékét vettük célba, csak úgy, kikapcsolódni egy kicsit. Gyönyörű időnk volt, nem csoda, hogy rengetegen voltak mindenfelé.
Ahogy sétáltunk, a parkolótól, ahol az autót hagytuk a part felé, megpillantottam egy pirosló csipkebogyó bokrot, tele érett bogyókkal. El is határoztam, hogy visszafelé mindenképpen megállunk csipkebogyót szedni. A kis háti táskámon kívül nem volt nálam semmi, amibe szedehettük volna, de úgy voltam vele, beáldozom a táskát. Így is lett.
Azt hittem a férjemet kicsit unszolni kell majd, de nem. Velem együtt szedte a csipkebogyót, és pár marék után már ő is lelkes lett – valahogy ez ragadós dolog. Mire végeztünk, egész szép mennyiséget szedtünk, és hazafelé már kerestem is az internteten azt a csipkebogyó lekvár receptet, amit korábban láttam.
Az első lépés: a bogyók előkészítése 🌹
Másnap reggel neki is álltam a munkának. Először jó alaposan átmostam a bogyókat több vízben, mert az erdei gyümölcs mindig tele van apró porral, levelekkel és néha kis bogárkákkal is 🐞. Aztán levágtam a szárakta és a bogyó csúcsát és beáztattam őket annyi vízbe, amennyi épp ellepte.
Ezt az áztatóvizet később sem öntöttem ki – hiszen tele van C-vitaminnal! Szépen megittam. Nem volt meglepő, hogy mennyire finom: enyhén savanykás, olyan csipkebogyós. Frissítő, igazi természetes vitaminbomba 💪.
A csipkebogyókat ezután feltettem főni – annyi vízzel, hogy éppen ellepje őket. Másfél órát is rotyogtak lassú tűzön, amíg teljesen megpuhultak. Szedtünk keményebbeket, puhábbakat, amilyen éppen a keznünk ügyébe került. Nyilvánvalóan a puhábbak hamarabb megfőttek, a keményeknek kellett ennyi idő.
Amikor megpuhultak, egy sűrű szűrőn átpasszíroztam őket. Ez a része nem volt éppen gyors – a csipkebogyó híresen pepecselős alapanyag, de még mindig egyszerűbbnek láttam, mint a másik változatot, amit olvastam: még főzés előtt kettévágni és kikapargatni a szőrös magokat. Erre azért nem vállalkoztam volna. Nem mondom, hogy a passzírozás egy gyors folyamat, de szerintem gyorsabb, mint egyesével kikapargatni a magokat.
A cukor: édesíts, de ne fojtsd el az ízt 🍬
A pürét visszatettem a tűzhelyre, és jöhetett a cukor. Én mindig kevesebb cukrot használok, mint amit a receptek írnak, mert szeretem, ha a gyümölcs valódi íze érvényesül.
A legtöbb recept 1 kg püréhez 50–60 dkg cukrot ajánl, de én 20 dkg püréhez csak 5 dkg-ot tettem. Így pont kellemes lett: édes, de nem émelyítő.
Egy kis nátrium-benzoátot is adtam hozzá, hogy tovább elálljon, majd forrón, csírátlanított üvegbe töltöttem, és száraz dunsztban hagytam kihűlni 🫙.
Igaz, hogy csak egy kis üveg lekvárunk lett, de én ennek is nagyon örülök. Talán jövőre megpróbálkozom többel is.
A csipkebogyó és a lekvár jótékony hatásai – egyszerűen, hétköznapi módon 🌿
A csipkebogyó nem csak szép, finom, de nagyon egészséges is. Tele van vitaminokkal, antioxidánsokkal és természetes energiával 💪 A piros, kemény bogyókban rengeteg C-vitamin van – sokkal több, mint a citromban 🍋. Segít a szervezetnek ellenállni a betegségeknek, támogatja a bőrt, és csökkenti a fáradtságot is.
És ami még jobb: a lekvár formájában mindezt úgy kapjuk meg, hogy közben élvezhetjük az ízét is 😋. Egy kanál csipkebogyó lekvár reggelente – akár pirítóson, akár teába keverve – felér egy természetes multivitaminnal.
Nem kell hozzá semmi különleges: csak egy kis idő, szeretet és türelem.
A lekvárban nemcsak az egészség van benne, hanem a természet nyugalma és az otthon melege is 🍯. Egy-egy kanál belőle olyan, mintha a nyár és az ősz összefonódna – a napfény, a szél, az erdei illatok mind ott vannak benne 🌾
A csipkebogyó tea is klasszikus őszi-téli ital, de a lekvárban valahogy benne van az egész napfény, amit a bogyók nyáron összegyűjtöttek 🌞.
A teát egyébként nem főzzük. A bogyókat egy éjszakára, de legalább néhány órára be kell áztatni, majd leszűrni. Nem szabad forralni, mert akkor a C-vitamin jó részre "elfő" belőle, csak langyosra, enyhén melegre kell melegíteni. Ízesítés nélkül is nagyon finom, karakteres szerintem.
És miért jó, ha fogyasztjuk akár lekvár akár tea formájában? A csipkebogyó segít, hogy energikusabbak legyünk, és támogatja az immunrendszert. De ami a legjobb: természetes formában, mesterséges adalékok nélkül adja mindezt.
Ha te is szeretnéd kipróbálni, a csipkebogyó lekvár készítést, ne félj belevágni! Időigényes persze, de megéri. Mert a csipkebogyó lekvár nem csak finom, egészséges, de benne van az egész ősz szíve-lelke 🍂🌹🍯




Megjegyzések