Régóta motoszkált bennem a vágy, hogy egyszer csipkebogyó lekvárt készítsek 🌹. Valahogy mindig is vonzott, de ezidáig nem jött el a megfelelő pillanat. Bár Budapest peremén, egy erdő mellett lakunk, a környéken nem láttam még csipkebogyó bokrot. Peidg az erdőben is rendszeres látogató vagyok. Az elmúlt hétvégén a gyönyörű, enyhe őszi szombaton nekiindultunk egy rövid kirándulásnak a férjemmel. A Római-part és a Lupa-tó környékét vettük célba , csak úgy, kikapcsolódni egy kicsit. Gyönyörű időnk volt, nem csoda, hogy rengetegen voltak mindenfelé. Ahogy sétáltunk, a parkolótól, ahol az autót hagytuk a part felé, megpillantottam egy pirosló csipkebogyó bokrot , tele érett bogyókkal. El is határoztam, hogy visszafelé mindenképpen megállunk csipkebogyót szedni. A kis háti táskámon kívül nem volt nálam semmi, amibe szedehettük volna, de úgy voltam vele, beáldozom a táskát. Így is lett. Azt hittem a férjemet kicsit unszolni kell majd, de nem. Velem...
Az ősz a természet egyik legszínesebb időszaka: a fák aranyba, rozsda- és mélybordó árnyalatokba öltöznek, a parkokban pedig ropognak a levelek a talpunk alatt, az avar illatáról nem is beszélve. Sokáig észsre sem vettem a szépségét. Az évszakök közül csak a nyarat szerettem, mert nagyon fázós vagyok. De aztán idővel nem tudtam nem észrevenni az ősz csodás színeit, hogy jól felöltözve az őszi napsütésben is nagyon melengető egy séta a természetben. Azóta valahogy nem tudok ellenállni a varázslatos színeknek és nem tudom otthagyni a szebbnél szebb leveleket. A mosolygó gesztenyék is valahogy mindig beugranak a zsebembe. Zöldövezetben lakom Budapest szélén, sétatávolságra egy erdőtől, ahova rendzseresen járok furtni, így különösen nehezített terep ez számomra 😀 Sajnos az összegyűjtött levelek pár nap alatt kiszáradnak, könnyen elmorzsolódnak, veszítenek a színükből is, így nem sokáig tudunk gyönyörködni bennük. Ilyenkor jönnek jól a horgolt őszi dekorációk! 🧶 Egy-egy ...